Mindig is érdekelt az állványozás mióta belekeveredtem ebbe a szakmába. Budapesten megvannak a saját szokásaink, szabályaink, de bárhova vet a sorsom, minden állványt megnézek… ha lehet fel is mászok rá. Bangkok egy óriási metropolis, durván 3-4 szer nagyobb Budapestnél, a magasabb Épületek többnyire 50 emelet magasak, de van 300 méteres toronyház is. Érdekes, hogy míg Amerikában (legalábbis amit a neten láttam) acélszerkezetű építmények, itt vasbeton a tartószerkezet.

Az építőanyagok feljuttatása egyrészt a legfelső szinten telepített toronydaruval történik (igen, a betont pl. ezzel termelik fel, kb. 150 m magasra, nem betonpumpával), és hasonló teher és személyliftekkel amit a Tom és Jerry rajzfilmekben láttunk. Az épületek állványozásához az itt elterjedt típusú keretes állványt is ezzel termelik fel, de sok cső állványozás-állvány építés is látható az építkezésen. A keretes állványozást a homlokzati munkákhoz és zsaluzáshoz is használják (perihez hasonló rendszert kevés helyen láttam). De az pl. nagyon furcsa, hogy munkaszintet, korlátot és lábdeszkát (bokalécet) nem is szerelnek sehova. Egyszerűen egy szerkezetet építenek, és ahol épp dolgoznak, oda „vetnek” néhány állványpalló félét. Persze láthatósági mellény az a legtöbb építő munkáson van… de az magában nem védi meg az embert a magasból történő leeséstől. De ahogy az építkezéseken, úgy a város hatalmas forgalmában sem láttam balesetet. Talán valóban fejben dől el minden… és itt tudatosabbak az emberek… ezt nem tudtam megállapítani.

Az épületek állványozásához használt másik típus az angol rendszerű csőállvány. Ehhez rengeteg -féle speciális állványbilincs és kiegészítő tartozik. A templomoknál, sztúpáknál ezzel készül a homlokzati állvány (itt is palló és korlat nélkül), a toronyházaknál pedig a védőháló tartó szerkezet, ami egy -egysoros csőállvány az épülethez hegesztve. A nálunk használt (drótkötélre) függesztett állványnak itt van igazi haszna, hisz erről könnyen szerelik az üvegfelületeket, a függönyfalakat, amivel valóban sok állványépítést tudnak kihagyni és itt valóban költséghatékony. De az ipari alpinisták is szép számmal lógnak az épületek homlokzatán, hisz rengeteg feladatott ők is olcsóbban tudnak elvégezni ezeken a magas homlokzatú épületeken. Amihez szintén nem kell megépíteni rengeteg homlokzati állványt. Itt is jól látszik, h a legtöbb költséget nem az olcsó állvány bérlés, az olcsó állványozás, hanem a szakértő -átgondolt szervezéssel lehet megspórolni!!!

Az állványozás legmegdöbbentőbb része azonban nem a technológia, vagy a szegényes munkavédelem… Hanem az, hogy a nők is dolgoznak!!! Állványozással foglalkoznak. Úgy pakolják kettesével az állványlábakat, szerelnek vasbetont, zsaluznak, lapátolnak… hogy az ember nem akar hinni a szemének!!! A férfiak egy része pedig elnőiesedett… nőként él, női munkát végez, nőként öltözik, viselkedik! Igaz, hogy a családból tudom, hogy Budapesten a II. világháború utáni újjáépítésben a nők is kivették a szerepüket fizikai munkásként, mivel a nagymamám is dolgozott így. De én örülök, h ez a világ már nincs nálunk, hisz az állványozás egy nagyon megterhelő fizikai munka még sok férfinak is.

A képek és a videók talán kissé betekintést adnak ebbe a számunkra érthetetlen-érdekes világba…ennek a világnak az építőipari életébe.

[/fusion_youtube]

Igyekszem a bambusz állványozásról is összeszedni egy anyagot, mert nekünk Budapestieknek-Magyaroknak az is érdekes tanulságos lehet, bár nem könnyű, mert a hiedelmekkel ellentétben, nem a mai építőipari technológia mindennapi eszköze.

By | 2018-04-17T18:04:33+00:00 2018-01-25|blog|0 Comments

Leave A Comment